Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.

“Oktatással a természet oldalán.”

p5206
 

Történet

Az I. világháború után Sopronba költözött Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola erdőmérnöki karának a gyakorlati oktatáshoz szüksége volt tanulmányi erdőterületre. A választás a Sopron város tulajdonában lévő úgynevezett „hegyvidéki” erdőre esett, amelyből 3425 kh-t (1270 ha) hasítottak ki erre a célra. Ez a tanulmányi erdőgondnokság azonban kicsinynek bizonyult és nem elégíthette ki az egész ország részére szóló erdőmérnök képzés igényeit.

A városi erdőknek 1945-ben történt államosítása után – az előbbi hiányosságot részben pótolva – a város egész erdőgazdaságát tanulmányi erdőgondnoksággá alakították át. Az erdőgazdaság szervezetileg és üzemi szempontból az állami erdőgazdaságokhoz tartozott, tanulmányi vonatkozásban viszont az Erdőmérnöki Főiskolához kapcsolódott.

Az erdőgazdaságok 1950-ben történt átszervezésekor az erdőgazdaság tanulmányi jellegét megszüntették és a volt Sopron városi és a város környékén található erdőkből, továbbá a Nagycenk és Sopronkövesd körül fekvő erdők hozzácsatolásával, kialakították a Soproni Állami Erdőgazdaságot. Ekkor a soproni fűrészüzem is az erdőgazdasághoz tartozott.

Ez a tanulmányi feladat nélküli állapot azonban nem tartott soká, mert egy évre rá a Földművelésügyi Miniszter rendeletével megalakult a Tanulmányi Állami Erdőgazdaság azzal a céllal, hogy az akkori „Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kara, a Soproni Erdészeti Technikum és a Soproni Erdészképző Iskola részére biztosítsa az üzemi gyakorlati oktatás széleskörű lehetőségeit, a jogelőd Soproni Állami Erdőgazdaság üzemi feladatainak egyidejű elvégzése mellett.” A rendelet szervezeti és működési szabályzatot is tartalmazott, ami 1953-ban pontosításra került. Ebből két fontos és a mai napig élő részt szükséges kiemelni:

Az egyik az, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint a Tanulmányi Erdőgazdaság olyan tervkötelezett vállalat, mint bármely más állami erdőgazdaság, tervezési, számviteli és ügyviteli módszerei azonosak az állami erdőgazdaságokéval, de termelési feladatait, valamint beruházási szükségleteit az oktatási cél határozza meg. Tehát már az alapításkor megfogalmazódott az az elv, hogy a gyakorlati oktatás csak akkor lehet hatékony, ha az működő vállalati keretek között zajlik.

A másik lényeges momentum pedig, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat egyértelműen kimondta, hogy a Tanulmányi Erdőgazdaságot – mint elsősorban gyakorló és bemutató gazdaságot – minta erdőgazdasággá kell fejleszteni.

Az 1953-as esztendő – a végleges szervezeti és működési szabályzat megalkotásán túlmenően – abból a szempontból is fontos volt, hogy ekkor bővült az erdőgazdaság területe a Röjtökmuzsaj és Iván községek környéki erdőkkel. 1954-ben a korábban elcsatolt fűrészüzem újból az erdőgazdasághoz került, majd 1955-ben erdészeti gépállomással bővült a vállalat. Ezzel gyakorlatilag felállt a Tanulmányi Erdőgazdaság máig működő területi és tevékenységi struktúrája.

Soproni parkerdő

A Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. legfontosabb közcélú feladatának tekintett oktatási-kutatási feladatain túlmenően az ország második leglátogatottabb, területegységre vetítve viszont a legfelszereltebb parkerdejével rendelkezik. Évente mintegy egymillió látogató keresi fel.

Kialakításának gondolata Muck Endre erdőmester-erdőgondnok (1851-1925) nevéhez kötődik. Már ebben az időben jelzett turista utak kerültek kijelölésre, kilátók, gloriett-ek épültek.

Az ország első modern parkerdeje 1970-ben, a Pilisi parkerdővel egy időben jött létre.

A legújabb, máig tartó fellendülés 1998-tól kezdődően a soproni parkerdő közjóléti fejlesztési terv kidolgozásával vette kezdetét, melynek eredményeként nagyszabású beruházási program indult.

Sopron a kilátók városa. A tíz kilátó közül a legismertebb és leglátogatottabb a város jelképévé vált Károly-kilátó és környéke, ahol a játszótéren, padokon, asztalokon, erdei vendéglőn és a kilátóból a turisták elé táruló fenséges látványon túlmenően a soproni kötődésű botanikusok, erdészek munkásságát bemutató állandó kiállítások is megtekinthetők. Mellette található az újonnan létesített interaktív Kőhalmy Vadászati Múzeum és erdei büfé, amely szintén egész évben látogatható.

dsc_0053

 Az erdei sportok kedvelőit szolgálják a több tíz km hosszú jelölt lovas, a vasfüggöny sífutó és a kijelölt Downhill és MTB pályák valamint az ország első erdei tornapályája is.

 A 369 km jelzett turistaút hálózat a könnyű sétákra vágyók és a bakancsos turisták igényeit egyaránt kielégíti.
Az általunk kezelt területen számos történelmi és kultúrtörténeti emlékkel is találkozhatnak a kirándulók.

 A Soproni-hegységben személygépkocsival járható gerinc utak mentén parkolók, szalonnasütők, piknikező helyek valamint kiépített források nyújtanak megfelelő helyszínt a pihenéshez.

 A parkerdő részét képezi az előzőeken kívül a Páneurópai Piknik emlékpark, a mellette létesült Akadémiai Emlékerdő a szárhalmi és a dudlesz erdő is.
Az eligazodást és a mindenki számára megfelelő program megtervezését segítik a parkerdőről és annak egyes nevezetességeiről, ajánlott kirándulóhelyeiről készült kiadványok, melyeket a város idegenforgalmi egységeiben, a Tourinform irodában, az Erdőgazdaság Központjában (9400 Sopron, Honvéd út 1.) és a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontban lehet beszerezni.

Letölthető kiadványok

Ciklámen tanösvény

Deák kút

Emlékhelyek

Erdei iskola

Források

Kilátók

Látogatóközpont

Páneurópai Piknik Emlékhely

Várisi sétaút

Sopronkövesd

Szalamandra-tó

Szárhalmi erdő

Tolvajárok

Várhely